Szembetegségek ( morbus ophtalmicus )

– orvosi szemmel

„Szeme fénye, szeme világa” - olyan ismert szófordulatok, melyeket gyakran használunk, anélkül, hogy belegondolnánk mit is jelentenek. A magyar nyelv gyönyörűsége, hogy a köznyelvben is megörökíti ezen érzékszervünk varázsaltosságát.

A szemünk a tárgyakról visszaverődő fénysugarakat érzékeli, mint fényingert. A fény fotonjai a szembe a pupillán és az azt kívülről fedő szaruhártyán ( cornea ) keresztül a szemlencsén, az üvegtesten át jutnak a szemgolyó belső, hátsó felszínét borító ideghártyára, a retinára.

A szem ( oculus – ophthalmo )

Az itt elhelyezkedő receptorsejtek a csapok és pálcikák átalakítják a fényingert idegingerületté. Az ingerület a szem hátsó pólusán kilépő szemidegen ( nervus opticus ) keresztül bonyolult úton eljut az agy tarkólebenyébe, ahol kialakul a látás képe. Szoktuk mondani, hogy nem a szemünkkel látunk, hanem az agyunkkal. Ez ennek a magyarázata, hiszen a szem feladata a látásban csupán a fényinger átalakítása, továbbítása az agy felé. A szem bonyolult felépítésű szerv, kiterjedt idegi kapcsolatokkal. Ez magyarázza a szembetegségek okainak sokszínűségét. A látászavar gyakran nem a szem problémája, hanem bizonyos agy-, illetve idegképletek elváltozásai okozzák.

Gyakori szembetegségek rövid leírása:

Zöld hályog ( glaucoma )

A betegség lényege a szemgolyó belső nyomásának megemelkedése – amit a csarnokvíz nyomása okoz, melynek következtében a látóidegfőt ellátó piciny artériákban lecsökken a nyomás, csökken a vérellátása. A folyamat eredménye a látóideg károsodása. A normális nyomás 12-21 hgmm közötti, amit két folyamat tart fent: csarnokvizet termelő és elvezető mechanizmusok egyensúlya.

Zöld hályog ( glaucoma )

A betegség alapmechanizmusai: csarnokvíz túltermelődés vagy elvezetődés akadályozottsága. A csarnokvizet a szem belsejében található sugártest termeli és a megtermelt folyadék a belső szemzugban vezetődik el egy kis csatornán keresztül. Felosztás szerint elsődleges-, másodlagos-, és kongenitális glaucomat különíthetünk el.

Elsődleges glaucoma: Ezt a formát a csarnokzug elváltozásai jellemzik, mely alapján nyílt- vagy zárt zugú glaucomaról beszélünk. A nyílt zugú glaucoma esetében az elvezető csatorna nyitott, de annak belső szerkezete valamely okból degenerálódott, elmeszesedett, pigment lerakódást tartalmaz, ezzel mintegy eldugaszolódik a csarnokvíz elvezető rendszere.

A zárt zugú glaucoma: az 50 év feletti nők betegsége. Háromszor annyian szenvednek ebben a kórképben, mint ahány férfi. Kizárólag szűk csarnokzugú szemen fordul elő. Oka a szemlencse korral járó megvastagodása, ami szűkíti a csarnokzugot. A pupilla kitágulása is produkálhat ebben az esetben glaucomas tüneteket, hiszen ilyenkor ellazul írisz és a megnövekedett szemnyomás az írisz szövetét a szaruhártyához nyomja, szűkítve ezzel a csarnokzugot. A szubjektív tünetek általában téli hónapokban jelentkeznek pl: moziból kijövet, tv-nézés közben stb., amikor a pupilla hirtelen kitágul. Enyhe tünetként homályos látás, fényforrások körüli szivárványkarikák, émelygés, hányinger, halánték körüli fájdalom jelentkeznek.

A súlyos glaucomas rohamok ezen esetek, mintegy 50 %-ában következnek be. Bevezető tünetei hasonlóak, de a fájdalom tűrhetetlenné válik fejtetőbe, homlokba, állcsontba sugározhat. A beteg elesett, rossz általános állapotú. Sürgős orvosi ellátást igényel, mert a szem megvakulását okozza.

A másodlagos, vagy secunder glaucoma valamely alapbetegség következménye, melyet a szemre kiterjedő szövődmények okoznak. A leggyakoribb esetek a következők: szemgyulladások maradványok, cukorbetegség, nyaki verőér keringési elégtelensége, szürke hályog , szemdaganatok , szemmegnyitó műtétek.

A kongenitális glaucoma fejlődési rendellenesség a betegségnek buphthalmusnak (buftalmusz) vagy hydrophthalmusnak (hidroftalmusz) nevezik. Oka a csarnokzugot áthidaló celofánszerű embrionális hártya perzisztálása, mely a csarnokvíz elvezetését nehezítve vezet a szemnyomás fokozódásához. Megoldása műtéti úton történhet.

Retina leválás ( ablatio retinae )

A retina a szem ideghártyája a fényinger felvételét szolgálja, majd az elsődleges ingerületet a látóidegen keresztül az agyba vezeti. Retinaleválás során az első 9 réteg valamilyen okból eltávolodik a 10.-től a pigment rétegtől. A folyamat mechanizmusa sokféle lehet: tumorok, gyulladások, sérülések, a retina kötőszövetes zsugorodásával járó folyamatok okozhatják. Azonban ha retinaleválásról beszélünk, mindig azt a formát értjük, amikor a retina elszakad, és az elfolyósodott üvegtest a retina mögé kerül, ami leválasztja a pigment rétegről. A tünetek változatosak: sötét homályok megjelenése a látótérben, villámlátások, látótér kiesések, látás élesség romlása, teljes vakság. Megoldása műtéti úton.

Makuladegeneráció ( maculadegeneratio )

A maculalutea a retinán található piciny folt, mely az éleslátásért felel. Legfontosabb és egyre szaporodó elváltozások. A maculadegenerációk lehetnek szerzettek és öröklöttek. Időskori formája a szenilis makuladegeneráció, egyes ipari országokban a vakság vezető okaként szerepel. Tünetei: homályos terület a látótérben, amely mindig ott van, ahová néz. Később a tárgyakat töredezettnek látja, az egyenes vonalak görbülnek, végül a látás jelentősen romlik. A betegség okát nem ismeri a tudomány, ezért kezelése nem megoldott. Kezdeti stádiumban lézerkezeléssel némi eredmény elérhető.

Megemlítendő, hogy a retina degeneratív betegségeit gyógyszerek is okozhatják. A chloroquin (klorokvin) malária ellenes, illetve sok izületi gyulladásoknál alkalmazott szer. Károsító hatása bizonyított. Egyes pszichiátriai gyógyszerek is hasonló hatásúak.

Kancsalság ( strabismus )

Kancsalságról beszélünk, ha a szemek nézővonalai a távolba tekintéskor nem párhuzamosak, szöget zárnak be egymással. Két formáját különböztetünk meg: kísérő-, és bénulásos kancsalság. Az előbbi esetében kancsalító szem állandó kancsalsági szöggel követi az ép szemet, minden tekintési irányba.

Kancsalság ( strabismus )

Kisgyermekekben keletkezik a fényinger feldolgozás és szemmozgató idegrendszer alkalmazkodásának működése miatt. Ennek oka a hypermetropia - ami az érintett szem távollátását jelenti. A kísérő kancsalság nagyobb jelentőségű, mert a kancsalító szem nem tanul meg látni, így tompalátó lesz ( amblyopia ). A bénulásos kancsalságban a kancsalsági szög változó, és bármelyik életkorban kialakulhat. Oka lehet sérülés, agyi történés, izombetegségek.

Száraz szem ( keratoconjunctivitis sicca )

Általában az idős kor betegsége. Gyakran reumás betegségek kísérő jelensége ( Sjögren-syndroma ), amikor egyéb nyálkahártyák- száj-, és izületi gyulladások is színezik a kórképet.

Száraz szem

Önálló kórképként is előfordul, aminek hátterében a könnytermelő mirigyek csökkent működése, gyulladása, szemrészárás, pislogás rendellenességei állhatnak.

Fénytörési hibák

Egészséges szem esetében az éleslátás akkor alakul ki, ha a tárgyakról visszaverődő fénysugarak a pupillán keresztül áthaladva a szem ideghártyáján, a retinán egyesül. A fénysugarak a szem törőközegein át megtörnek, és a szemlencsén, mint gyűjtőlencsén keresztül áthaladva a retinán találkoznak egy pontban. Ha túllátó – hypermetrop – szemről beszélünk, akkor a fénysugarak nem a retinán, hanem a retina mögött egyesülnének, ha át tudnának lépni a szem burkán.

Ez akkor fordul elő, ha szem tengelye rövidebb, mint a normális szemben, vagy a törőközegekben – szaruhártya, szemlencse – van a hiba. Például: laposabb szaruhártya a szemlencse kimozdul a helyéről, szemlencse hiánya stb. Az élet első éveiben a túllátóság kifejezetten csökkenhet a szemgolyó növekedése miatt. Fiatal korban a szemlencse fokozott alkalmazkodási képessége miatt a túllátóság korrigálható. A túllátóságot domború – konvex – lencsével korrigálják.

Rövidlátó szem ( myopia ) esetében a fénysugarak még a retina előtt találkoznak, melynek oka lehet, hogy a szemgolyó tengelye hosszabb vagy a törőközegek felszíne domború. A szem tengelyének növekedése egyes myopiasoknál még 40-50 éves korban sem áll meg – súlyos következményekhez vezetve: retina leválás, érhártya károsodás, nyíltzugú glaucoma kialakulása. A nagyfokú elváltozásokat műtéttel, a kezelhetőbb állapotokat konkáv – homorú lencsével korrigálják.

Astigmia

Ha a szem törőközegei – főleg a szaruhártya – valamely átmérő irányában domborúbb. Egyszerűbben fogalmazva nem szabályos gömbhéj felszínű, hanem egyenetlen. Így a sugarak egy pontban nem tudnak találkozni. Egyes esetekben öröklődő betegségekről van szó, máskor szaruhártya hegesedéssel járó kórképei okozzák az elváltozást. Kezelése cilinderes kezeléssel, kontaktlencsével, egyes esetekben műtéttel próbálható.

Öregszeműség ( presbyopia )

A kor előre haladtával, a szemlencse degeneratív elváltozásai miatt a szem alkalmazkodási képessége csökken. A közelpont - ahol még élesen lát - egyre távolabbra tolódik. Korrigálása gyűjtőlencsével történik.

Dr. Pálus Attila