Csodálatos gyógyulások

Orvosi kivizsgálás alkalmával diagnosztizálták az érelmeszesedés – érszűkület betegségemet. Ezenkívül idegesség – állandó nyugtalanság és álmatlanság gyötört. Kórházi kezelésben részesültem, sajnos nem javult az állapotom. A kórházban infúziós terápiát kaptam. „Gyógyszereket” szedtem. Szándékosan foglalom idézőjelbe a „gyógyszerek” szót, mivel egyáltalán nem segítettek betegségem gyógyulásában.

 

A kórházban katéteres vizsgálattal megállapították, hogy a szív és mellkasi érrendszerem nagymértékben el van meszesedve. Érmosást és értágítást akartak végezni rajtam két hét elteltével.

 

Félelmeim egyre fokozódtak, egy idő után már nem mertem egyedül maradni a lakásban. Attól féltem rosszul leszek, és nem lesz, aki segítsen. A feleségem, ha kiment az udvarra, azonnal utána kellett mennem, nehogy egyedül maradjak.

 

Lakásunkban feltérképeztettük a földsugárzás zónák elhelyezkedését. Fekhelyemen, a fej és mellkasi részen egy vízér haladt át. A mérések alapján készített rajz szerint földsugárzás-mentes helyre tettük a fekhelyeinket. Táplálkozási szokásaimat megváltoztattam. Korábban nagyon sok disznóhúst és tejterméket, „szívbarát” margarint fogyasztottam. Ma már egyáltalán nem eszem ezeket az étkeket. Sőt nem fogyasztok cukrot, édességet és édesítőszert tartalmazó üdítőitalokat. Kerülöm a szójatartalmú élelmiszerek fogyasztását is.

 

Kopcsányi Ildikó Táltos meditációs módszerrel gyógyított.

 

Kopcsányi Mártika talpmasszázzsal kezelt.

 

A gyakori vizelési panaszom megszűnt, prosztatám meggyógyult. A Táltos kezelések megkezdése után két héttel az uzsoki kórházban újabb katéteres vizsgálat során kiderült, hogy nincs érszűkület, a szíverek is tökéletesek.

 

Tökéletes egészségnek örvendek, jól vagyok. Elmúlt a nyugtalanságom, a félelmeim teljesen megszűntek.

Köszönettel: Mihály

 

 

Szív és érrendszer betegségei

( morbus cardiovascularis )

orvosi szemmel

 

A cardiovascularis ( szív és érrendszeri ) elváltozások és ezek szövődményei népbetegségek. A krónikus betegségek és a halálokok legnagyobb hányadát ezen kóros állapotok okozzák.

 

Alább részletezve, de általánosságban elmondható, hogy ezen betegségek okai, a tudomány mai állása szerint örökletesek és szerzettek lehetnek. Az örökletesség bizonyítható egyes szívbillentyű hibáknál, szívizom elváltozással járó kórképekben ( kardiomiopátiák  ), a magas vérnyomás ( hypertonia ) betegségben, érelmeszesedésben ( arteriosclerosis ), érfejlődési rendellenességekben.

 

A szerzett okok között talán a legfontosabb és legtöbb szövődménnyel járó alapbetegséget kell megemlítenünk az arterioszklerózist, azaz az érelmeszesedést, mely kifejlődésében az életviteli tényezőknek nagyobb szerepe van az örökletességénél. Ezek a faktorok jól ismertek. Elhízás, zsírdús, nem megfelelő zsírsav összetételű étrend, mely általában túlzott cukorbevitellel társul. Mozgásszegény (inkább hiányos) életmód, cukorbetegség ( diabetes mellitus ), stressztényezők, mint a mindennapok velejárói, fokozott sóbevitel, magas húgysavszint a vérben, magas vérnyomás betegség.

 

Szív ( cardio )" width="240" height="235" />

Szív ( cardio )

 

Az érelmeszesedés ( arteriosclerosis ) kiterjedhet a legtöbb artériára, ekkor generalizáltnak mondjuk. Az arteriosclerosis gyakran a szívkoszorú erekben kezdődik és a folyamat előrehaladtával kialakulhat az ún. ischaemia - isémiás szívbetegség. Ebbe a betegségcsoportba tartozik az angina pectoris - a szívizom infarktus - ischaemias bal szívfél elégtelenség és a hirtelen szívhalál.

 

Angina pectoris :

A betegség oka a szívkoszorúerek ( coronaria ) elmeszesedése, ami érszűkületet okoz. A keresztmetszet csökkenése miatt kevesebb vér áramlik a szívbe, ezzel a szív oxigén ellátása lecsökken. Egyes elméletek szerint ennek következtében a szívben bizonyos kémiai anyagok szabadulnak fel, ami a mellkasi fájdalmat magyarázza. Az angina típusos tünete a szegycsont mögötti vagy bal mellkasfélre lokalizálódó diszkomfort érzés, mely jellegét tekintve általában tompa, nyomó, szorító érzésként panaszolnak el.

 

A fájdalom, zsibbadás gyakran a hátba, bal karba is kisugárzik. Az anginás tünetcsoport kiváltásával fizikai, lelki megterhelés játszik szerepet. Veszélyes forma, amikor az angina nyugalomban jelentkezik. Ezt instabil anginának nevezzük, jelentősége kiemelt, hiszen gyakran fatális szívproblémák ( infarctus ) előjele lehet.

 

Az anginás panaszok átlag fél órán belül maguktól, vagy nitrát vegyületcsoportba tartozó gyógyszer alkalmazásától megszűnnek. Az angina leggyakoribb oka a coronaria sclerosis ( koszorúér elmeszesedés ), de gyakori jelenség pajzsmirigy túlműködésben ( hyperthyreosis ) magasvérnyomás betegségben, pszichiátriai kórképekben.

 

Szív

 

Szívizominfarktus ( infarctus myocardii )

A definíció szerint annyiban különbözik az anginától, hogy ebben az esetben a szívizom olyan keringési zavaráról van szó, amikor az oxigénhiány következtében maradandó szívizom-károsodás jön létre. Ha az anginaszerű mellkasi fájdalom fél óra múlva sem szűnik meg, infarktusra gondolhatunk. Tipikus, hogy ebben a fájdalom gyakran éles késszúrásszerű, megsemmisülés érzéssel társuló, a fájdalom a bal karba, állkapocsba, fülbe, nyakba kisugározhat. A beteg bőre sápadt, hűvös, verejtékes. Hányinger, hányás jelentkezhet és a következményes szívritmuszavar miatt, eszméletvesztés is kialakulhat.

 

Gyakran megtévesztő, hogy az infarktus csak gyomorszáj környéki fájdalommal jelentkezik. A szívinfarktus oka legtöbbször koronária trombózis. A szívet tápláló valamelyik artéria ( coronaria ) falában lerakódott meszes plakk, betrombotizál. A plakkot fedő érbelhártya sérülése miatt vérlemezkék tapadnak az érfalhoz, véralvadékot – trombust – hozva létre. Ez a trombus elzárja az eret, ezzel megszüntetve az ér által ellátott szívizom oxigén és tápanyag ellátását. Nemcsak trombus lehet oka az érelzáródásnak, hanem embólia is. A legtöbb esetben az embóliát egy trombusból leszakadt kis vérrög okozza, ami beékelődve elzárja az ér keresztmetszetét.

 

Embóliaforrásként legtöbbször a bal pitvarban kialakult fali trombus szolgál. Ez egy olyan vérrög, ami a pitvar falához rögzül, de a szív mozgása során darabokban, vagy egészben leszakadhat. Innen a bal kamrába kerül, ami aztán egyenesen bepumpálhatja valamelyik koszorúérbe.

 

Az infarktus diagnózisát erősítik meg a laboratóriumi vizsgálatok. Bizonyos enzimek – melyek az elhalt szívizomsejtekből jutnak a vérbe, - kimutatása megerősíti az infarctus diagnózisát. Ezek a Troponin T, CK – MB (kreatin kináz), SGOT, LDH. Ha az infarktus a tünetek megjelenése után 6 órával bizonyítást nyert, és nincs egyéb akadálya szakintézetben megkezdhető a vérrög feloldása, azaz a trombolízis . Az elrázódott ér átjárhatóvá tételének számos technikája van. Alsó vagy felső végtagi artériás katéterrel a trombus, embolus eltávolítható. Az ér tágítható pl.: felfújható mikroballonokkal, kis műanyag csövek, ún. stentek ültethetők az erekbe. Bizonyos esetekben bájpassz (by pass) műtétekre is sor kerülhet. Az infarktuson átesett betegek életük végéig gyógyszeres véralvadás gátlásban részesülnek. Szövődményei súlyosak lehetnek, gyakran halált okoznak. Leggyakoribb komplikáció:

 

Ritmuszavarok:

Az infarctust követő leggyakoribb ritmuszavarok a kamrákhoz kötődnek, ún. kamrai tachikardia ill. fibrilláció alakulhat ki, ami felfokozott, túl szapora kamrai működést jelent. Ennek következtében lényegében összeomlik a keringés, mert a szapora összehúzódások miatt nincs idő az elernyedésre, azaz arra, hogy a kamrák megteljenek vérrel. A szív gyakorlatilag elveszti pumpafunkcióját, és akut szívelégtelenség jön létre. A létfontosságú szervek keringése megszűnik, sokk majd halál következik be, ha a szakellátás késik. Néhány fogalom a ritmuszavarokról: a normális szívritmust szinuszritmusnak nevezzük, hiszen a szív működését a jobb pitvarban elhelyezkedő ingerközpont, a színuszcsomó vezérli, percenként 70-80 ütést generálva. Ha a szívfrekvencia 90-nél nagyobb percenként azt tachycardiának, ha 60-nál kevesebb, akkor bradycardiának nevezzük. A nem ritmusos szívműködést aritmiának nevezzük.

 

Az aritmológia ma külön szakterület a kardiológiában, ami bizonyítja a ritmuszavarok bonyolultságát, sokszínűségét. A ritmuszavarok megértéséhez komolyabb EKG ismeretek szükségesek, ami nem a jelen cikk témája. A ritmuszavarok okai sokrétűek: vérellátási zavar, genetikai okok, szívinfarktus, fejlődési rendellenesség, belgyógyászati-pszichiátriai betegségek, gyógyszerek mellékhatása. Egyes formái veszélytelenek, viszont sok esetben életet veszélyeztető szövődményei lehetnek: pitvari trombózis, embóliák, szívelégtelenség ( insufficientia cordis ), hirtelen halál.

 

Kamrai aneurizma ( ütőértágulat ): a szívinfarktus gyakori szövődménye. Az elhalt kamrai izom nem működik, nem tud összehúzódni. Ezen a helyen a szív kitágulhat zsákszerűen, benne a vér áramlása turbulenssé válik, ami trombus kialakulásához vezethet, mely embólia forrásként szolgálhat. A billentyűket mozgató papilláris izmok szakadása (ruptúrája) és az azt követő billentyű -, majd szívelégtelenség ugyancsak gyakori szövődmények.

 

Ha aneurizmáról szólunk, meg kell említenünk az aortaaneurizmát is. Ez a fő ütőér betegsége, amikor is az ér belhártyája bereped és az ér lumenén kívül kialakul még egy tér az ér falában, ami vérrel telik meg. Ez a tér az érbelhárya, és az érfal középső rétege között van. Ennek az állapotnak a veszélye, hogy az aorta megrepedhet és a beteg percek alatt, elvérezhet saját mellkasába.

 

Gyakran az aorta hasi szakaszán van a tágulat, ekkor a vérzés a hasba történik. A koponyán belül helyezkednek el az ún. agyalapi bogyó aneurizmák. Fejlődési rendellenesség, melyek veszélye, hogy vérnyomás emelkedéskor, pl. nagyobb fizikai terhelés megrepedhetnek, és koponya űri vérzés okozhatja a beteg halálát. Ha az erekről van szó, érdemes megemlíteni az artériák egyik igen gyakori, jóindulatú elváltozását a haemangióma -t. Ezek artériás értágulatok, melyek esetében az öröklődés szerepe bizonyított. Gyakran mellékleletként derülnek ki, főleg a hasban elhelyezkedők. A máj haemangiómája sűrűn előfordul, de a bőrön gyakori. Főleg a testüregekben elhelyezkedők igényelnek fokozott figyelmet, hiszen erős vérzés indulhat belőlük, ha megrepednek. A cardiovascularis betegségek népbetegségek. Legtöbbjük helyes életmóddal megelőzhető, késleltethető. Cél a megváltoztatható körülményekben – táplálkozás, fizikai terhelés, dohányzás – alkoholtilalom – rejlő lehetőségek kihasználása.

 

Dr. Pálus Attila