Mit kell tudni Róla? - Táltos Egészség

MENSTRUÁCIÓS ZAVAROK ( metrorrhagia )

18814 Megtekintés

A nemi teljesség idején lezajló több mint 300 menstruáció során csaknem minden nőnél előfordulhat a menstruációs vérzés megváltozása: rendszertelen, túl bő, vagy éppen túl kevés vérzés.

A menstruáció zavara az egyik leggyakoribb jelenség, mert a havi vérzést érzékeny hormonális rendszerek szabályozzák, amelyeket sok tényező befolyásolhat. A nemi szervek anatómiai eltérései is vezethetnek vérzészavarokhoz.

A túl korai, vagy késői életkorban jelentkező, a gyakori (21 napnál rövidebb), vagy elnyúló (35 napnál hosszabb) ciklusban, illetve a rendszertelen, a rövid vagy túl hosszú ideig tartó, a minimális vagy túl erős vérzéssel járó és a kórosan fájdalmas, illetve tüneteket okozó menstruációt egyaránt rendellenesnek tartjuk. A kóros menstruáció hátterében leggyakrabban veszélytelen, múló okok állnak, de a ritkán így jelentkező súlyosabb betegségek felismerése érdekében minden esetben szakorvosi vizsgálat javasolt.

A lányok első menstruációja Magyarországon átlagosan 11-13 éves korban következik be. Ezt szaknyelven " menarhe "-nak nevezzük. Pubertás idején a menstruációs vérzés még általában rendszertelen, változó mennyiségű lehet. Ezt követően (lehet, hogy csak hónapok, ritkán egy-két év múltán) a menstruáció szabályossá válik, általában 28 naponta jelentkezik és rendszerint 4-6 napig tart.

 

A menstruációs váladék elsősorban méhnyálkahártya szövettörmeléket és vért tartalmaz. A vérzés mennyisége egyénenként változó, de egy adott nőnél is rendszerint változik élete folyamán. A mennyiség megítélése meglehetősen szubjektív: tankönyvek 80 ml körülinek ítélik az egy vérzés alatt távozó menstruációs váladékot. A 4-5 napig tartó menstruációs vérzés átlagosnak tekinthető. A menstruáció mennyiségi és tempó anomáliái mellett ugyancsak kóros a kisebb-nagyobb véralvadékok jelenléte. A különösen hosszabb időn át meglévő bő vérzés gyengeséget, szédülést, vérszegénységet okozhat, és mindenképpen kivizsgálást igényel.

A 18 éves korig nem jelentkező menstruációt kórosnak tekintjük. Ilyenkor általában a másodlagos nemi jelek kifejlődése is késik. Hátterében gyakran genetikai rendellenességek állnak.

Szintén kórosnak tekintjük, ha a már kialakult menstruációs ciklust követően az újabb menstruáció késése meghaladja a 90 napot. Ezt a hormonrendszer zavara okozza, ami lehet, hogy egyéb szervek kóros folyamataival függ össze.

 

A központi idegrendszert terhelő állapotok, úgymint súlyos általános betegségek, túlzott stressz, túlzott fizikai aktivitás (élsport), fokozott lelki megterhelés szintén menstruációs zavarokat eredményezhet. Sokszor a vérzészavar az első jele a szervezet túlterhelésének. Ilyen esetben, ha a túlterhelés megszűnik, a kiegyensúlyozott életvitel mellett a normális menstruáció általában helyreáll.

A pszichés eredetű vérzéskimaradás legsúlyosabb formája az anorexia , illetve bulímia nevű kórkép. A betegek ilyenkor a kóros elhízástól való félelmükben ételt alig fogyasztanak, illetve étkezés után gyakran szándékosan hánynak. A szervezetük teljesen legyengül, a hormonrendszer felborul, vérzészavar, vagy teljes vérzésmentes állapot alakulhat ki.

A központi idegrendszer jó és rosszindulatú daganatai is megváltoztathatják a szabályos menstruációt. Ekkor a hormonális változások mellett központi idegrendszeri tünetek – fejfájás, látászavar stb. – is megjelenhetnek.
A petefészek kóros kifejlődése, hormontermelő jó és rosszindulatú tumorai, cisztái, rendellenes működése is vérzészavart idézhet elő.

Egyéb hormontermelő szerveink, úgymint a mellékvese , pajzsmirigy , hasnyálmirigy kóros működése is felboríthatja a menstruációs ciklust, mert a szervezet hormonjai nem egymástól függetlenül, hanem szoros egymásra hatásban, ún. visszacsatolásos rendszerben működnek. Ezeknek a problémáknak a felismerése és megfelelő kezelése több orvosi szakterület együttműködését és közös munkáját teszi szükségessé.

A hüvely és a méh anatómiai eltérései, fejlődési rendellenességei is menstruációs zavarokhoz vezethetnek. Plasztikai műtétet követően a vérzészavar gyakran megszűnik.

 

Egyes gyógyszerek, bizonyos méhen, petefészken végzett műtétek, sugárterápiás kezelések is eredményezhetik a normális menstruáció zavarát. Hosszabb ideig alkalmazott hormonális fogamzásgátló tabletta elhagyása után a havi vérzés ritkán több hónapon keresztül késhet. Ez az állapot rendszerint spontán rendeződik, de gyógyszerrel is helyreállítható.

Az első menstruációtól a változó korig terjedő időszakban jelentkező rendellenes vérzések hátterében legtöbbször a hormonális funkció zavara áll. A vérzészavart ilyenkor leggyakrabban az okozza, hogy a petefészekben nem reped meg az érett tüsző. A női nemi hormonok egyensúlya ilyenkor felborul, ezért a két szabályos menstruáció között rendellenes vérzés alakulhat ki. Egy-két ciklus alatt ez az állapot spontán rendeződik, különösebb teendőt nem igényel.

Ha az időben jelentkező vérzés mennyisége a normális mértéket (max. 80ml) meghaladja, ezt fokozott vérveszteségnek tartjuk. Az okok felkutatása és a vérszegénység kezelése érdekében szakorvosi vizsgálat javasolt. Myomagöb , méhen belüli fogamzásgátló eszköz, méhnyálkahártya túlburjánzás, a petefészek, a méh, valamint a méhnyak jó- vagy rosszindulatú elváltozása, továbbá a méhnyálkahártya, vagy a petefészek gyulladása is okozhatja.

 

A szabályos időközökben jelentkező, de általában rövidebb és kisebb volumenű menstruációkat is kórosnak tekintjük. Hátterében gyakran áll a peteérés elmaradása, hosszabb ideig alkalmazott hormonális fogamzásgátló tabletta elhagyása, vagy szülés, illetve szoptatás utáni állapot. Szervi elváltozások miatt is létrejöhet. A méh üregét érintő műtéti beavatkozásokat követően, valamint a méhnyálkahártya gyulladása miatt a méh belső felszíne összetapadhat, ami rendellenesen kevés menstruációs vérzéshez, továbbá meddőséghez vezethet. Méhtükrözéses beavatkozással ( hysteroscopia ) az összenövések általában oldhatók.

A menstruáció előtt gyakran 7-10 nappal jelentkező változatos tünetek, kellemetlen pszichés panaszok is a menstruáció zavarai közé tartoznak. Ilyenek a fokozott ingerlékenység, a lelki instabilitás, a depresszió, a nem megfelelően kontrollált érzelmi reakciók, fájdalmas mellfeszülés, fej- és hátfájdalom, emésztési zavarok, hőhullámok. Ezen tünetegyüttest, mely a nők 1-2%-át akadályozzák a normális életvitelben, nevezzük premenstruális feszültségnek. A tünetekért valószínűleg a hormonális hatások tehetők felelőssé. A szervi megbetegedés kizárását követően pszichoterápia, vagy gyógyszeres kezelés javasolt.

A menstruáció zavarai esetén elsőként a hormonális és a szervi eltéréseket vizsgáljuk. Amennyiben ezek az okok kizárhatók, akkor túlterheltségre, pszichés problémára kell gondolnunk.

A hormonvizsgálatokat vérvétellel végezzük. A menstruációs ciklus idejének megfelelően értékeljük a hormonszinteket, amelyeket szükség esetén gyógyszeres kezeléssel korrigálhatunk. Egyes vérzéstípusok esetén – negatív szövettani lelet birtokában – a hormonális fogamzásgátló tabletták jó hatásfokkal szüntetik meg a rendellenes vérzést, rendszerezik a menstruációt.

(Megjegyzés: fiatal lányok rendszertelen menstruációját az első mensestől számított 2-2,5 éven belül szigorúan tilos fogamzásgátló tablettával „beállítani”, ugyanis ezzel a hormonrendszer érését akadályozhatjuk meg, melynek a későbbiekben meddőség lehet a következménye!!)
Alapos kivizsgálást követően a méhnyálkahártya megfelelő felépítése érdekében egyéb hormonkészítmények alkalmazása is szóba jöhet.

Rendellenes vérzés esetén teljeskörű nőgyógyászati vizsgálat javasolt. A kismedencei szervek tapintásával, illetve ultrahang segítségével észlelhetjük a szervi elváltozásokat, úgymint a nemi szervek jó- és rosszindulatú daganatait, a petefészek cisztáit, a gyulladásos kismedencei folyamatokat, fel nem fedezett terhességet, vagy a méhen belüli fogamzásgátló eszközt. Petefészek ciszták illetve ultrahanggal egyértelműen nem véleményezhető kismedencei folyamatok jó- illetve rosszindulatú voltának a megítélésében tud nagy segítséget nyújtani a test - hőenergia diagnosztika. Idősebb életkorban rendellenes vérzés esetén méhüregi szövettani mintavétel (egészségügyi kaparás) javasolt, mert az egyebekben tünetmentes rosszindulatú folyamatokat ezzel a módszerrel tudjuk pontosan diagnosztizálni.

A rendellenes vérzéseket okozó szervi eltérések rendszerint műtéttel kezelhetők. A kismedencei elváltozások hagyományos, nyílt hasi műtéttel, valamint – a kisebb terhelést és gyorsabb gyógyulást biztosító – hastükrözéses eljárással oldhatók meg. A változó korhoz közeli időszakban, lezárt gyermekvállalási terv mellett, egyes befolyásolhatatlan vérzést okozó állapotokban a méh eltávolítása is szóba jöhet. A méhüregi kóros eltérések méhtükrözés ( hysteroscopia ) útján is korrigálhatók. Ezzel a beavatkozással a rendellenes vérzést okozó méhnyálkahártya véglegesen eltávolítható.

Nagy előnye, hogy a hasi műtéteknél lényegesen kisebb megterhelést jelent a szervezet számára. Rosszindulatú méhfolyamatok esetén alkalmazása azonban ellenjavallt. Sokan a méhük eltávolítását a nőiességük elvesztésével azonosítják, számos következményes pszichés zavarral. Ezen hölgyek számára is megoldást jelenthetnek a Táltos gyógyítás módszerei, melyek segítségével műtét és hormonkezelés nélkül oldhatók meg sok esetben a menstruációs zavarok. Azonban ilyenkor is a rosszindulatú elváltozások lehetőségét ki kell zárni, vagy a jelenlétét beazonosítani (test - hőenergia diagnosztika, ultrahang vizsgálat).

A menstruációs zavar gyakran vérszegénységhez vezethet, és veszélyes kóros folyamat első jele is lehet, ezért észlelése esetén feltétlenül szakorvosi vizsgálat végzendő. Menstruációs zavar (pecsételő vérezgetés) tünetét a méhszáj kóros (rosszindulatú) elváltozása is okozhatja, így közti vérzés észlelése esetén mielőbb nőgyógyászhoz kell fordulni! Vizsgálat során eldönthető, hogy a vérezgetés a méhszájból, vagy a méh üregéből származik-e, s lehetőség nyílik célzott kezelésre. Elengedhetetlen a méhszáj kolposzkópos megtekintése és a citológiai vizsgálat.

Dr. Pusztai Zoltán