Mit kell tudni Róla? - Táltos Egészség

HÚGYHÓLYYAG RÁK - carcinoma vesicae urinariae

1433 Megtekintés

Az összes rosszindulatú tumorfajta mintegy három százalékát teszik ki a húgyhólyag-rákok. Az urológiai daganatok között a második leggyakoribb.

Férfiakban gyakrabban fordul elő, mint nőkben (2,7:1), és a kórismézés időpontjában az átlagos életkor 60-65 év. Afrika, Ázsia és Dél-Amerika trópusi területein halmozottabb előfordulása egy édesvízi csigák által terjesztett egysejtű, a schistosoma mételyek okozta fertőzéssel ( schistosomiasis ) hozható összefüggésbe. Ennek ellenére az iparilag fejlett országokban gyakrabban lép fel. 

 

A betegség rizikótényezői a cigarettázás (60%), és az ipari festékekkel vagy oldószerekkel történt expozíció (15%). A táplálkozási tényezők közül a mesterséges édesítőszereket gyanúsítják, de fontos kiváltó tényező lehet a húgyhólyagot illetve környékét ért sugárhatás is -, ami például lehet egy végbéldaganat terápiájának része. Mindezek mellett szerepet tulajdonítanak az ún. krónikus irritációnak is, amit okozhat például a vese- vagy hólyagkő, de ismétlődő vagy gyakran visszatérő gyulladás is.

 

A húgyhólyag daganatait tekintve 98 százalékuk a szervet bélelő hámból, azaz az uroepitéliumból indul ki. A többi szövettani típus (például a kötőszövet eredetű szarkómák vagy a laphám eredetű ( planocellularis carcinoma ) előfordulása ritka, összesen mintegy 2 %.

Az első tünet a makroszkópos (látható) vagy mikroszkópos (láthatatlan) vérvizelés a betegek 85-90 %-ában. Az irritatív vizelési tünetek (gyakori és sürgető vizelés) viszont csak a betegek kis részében fordulnak elő, és a carcinoma elhelyezkedésével vagy méretével függenek össze.

A hepatomegalia ( májmegnagyobbodás ) vagy a supraclavicularis ( kulcscsont feletti ) nyirokcsomók megjelenése metastaticus ( áttétes ) betegségre utal, az alsó végtagok megduzzadása pedig lokálisan előrehaladott folyamat vagy kismedencei nyirokcsomó metastasis következménye lehet.

A vizeletvizsgálat az esetek többségében haematuriát ( vérvizelés ) mutat, néha gennyvizeléssel társulva. A vérben a maradék-nitrogén szint megemelkedhet, amennyiben a daganat a veseszárakat komprimálja. Az olykor előforduló anaemia ( vérszegénység ) a krónikus vérvesztés vagy a csontvelői metastasis következménye lehet. A vizeletmintában könnyen kimutathatók citológiai vizsgálattal a rákos sejtek.

A laborvizsgálatok mellett a hólyagrák intravénás urographiával, ultrahanggal, test hőenergia vizsgálattal, CT-vel vagy MRI-vel észlelhető és ábrázolható. A carcinoma jelenlétét azonban cystoscopiával ( hólyagtükrözés ) és biopszia során vett minta szövettani vizsgálatával is meg kell erősíteni, illetve ezáltal a kezelést is meghatározó stádiumbeosztás is elvégezhető. A hólyagcarcinoma stádiumbeosztásának alapja a hólyagfal penetrációjának a mértéke, valamint a regionális vagy a távoli áttétek jelenléte.

Az operábilis (műthető) esetekben a kezelés alapja a műtét, melyet a stádiumtól függően kemoterápiával és/vagy sugárkezeléssel kell kiegészíteni a szokásos protokollok alapján. A nem műthető, előrehaladott esetekben palliatív (tüneteket enyhítő) kezelés jön szóba: kemoterápia és/vagy sugárkezelés és fájdalomcsillapítás.

Tekintettel a műtétet olykor követő, az életminőséget nagymértékben rontó következményekre, valamint a kemoterápia és a sugárkezelés többnyire mindenki által ismert mellékhatásaira, első lépésben javasolhatók a Táltos iskola gyógyító módszerei, melyek „szövődménymentesen” végezhetők, sőt amennyiben az utasításokat betartják, végleges gyógyulás remélhető. Addig is azonban a gyógyulás folyamatát rendszeres (akár 3-4 hetenkénti) vizelet, ultrahang, test - hőenergia vizsgálatokkal ellenőrizni és követni kell!

Amennyiben a páciens bármely kezelés nyomán daganatmentessé válik, rendszeres kontrollok várnak rá a későbbiekben is.


Dr. Pusztai Zoltán