Mit kell tudni Róla? - Táltos Egészség

VÉKONY- ÉS VASTAGBÉL gyulladásos betegségei

15167 Megtekintés

Ha gyulladásos bélbetegségekről hallunk, valamely fertőző ágens ( baktérium - vírus - féreg, stb.) okozta gyulladásos folyamatra gondolunk.

Az orvosi szaknyelv azonban, amikor ezt a kifejezést használja, ( gyulladásos bélbetegség, vagy IBD ), akkor két specifikus gyulladásos folyamatot jelöl. Ezek a Crohn-betegség és a Colitis ulcerosa ( fekélyes vastagbélgyulladás ). Jelentőségüket az adja, hogy olyan általános tünetekkel járnak, melyek alapján először nem különíthetőek el egyéb tápcsatornai betegségektől.

Az okot tekintve csak teóriák léteznek, melyek közé a környezeti, a genetikus és az immunrendszeri eltérések tartoznak. A környezeti tényezők közül a táplálkozási antigének, gyógyszerek, antibiotikumok, valamint a dohányzás szerepe vetődött fel. Többszázezeres vizsgálatszám igazolja a káros földsugárzások szerepét is. A betegség genetikai vonatkozását mutatja, hogy más öröklődő betegségekkel való társulása sok esetben jellemző. A tünetek aktivitásában pszichés tényezőknek, stresszszituációknak is jelentős szerepe lehet.

 

A tünetek tekintetében a két kórkép között – hasonlatosságaik ellenére – némi különbség is mutatkozik. A colitis ulcerosa csak és kizárólag a vastagbelet érintő gyulladásos folyamat. Ebben az esetben görcsös hasi fájdalommal együtt gyakori, sokszor véres székletürítés lép fel. A hasmenés éjszaka is jelentkezhet; a beteg gyenge, fáradékony.

Súlyos aktivitás esetén hőemelkedés, láz és a betegségre jellemző bélrendszeren kívüli tünetek ( izület , szem , bőr ) is jellemzőek lehetnek. A tünetek súlyossága az érintett bélszakasz hosszától és a betegség aktivitásának (enyhe, közepes, súlyos) mértékétől függenek. Alapvetően csak a végbelet vagy a vastagbél bal oldalát, vagy a teljes vastagbelet érintő kiterjedésről lehet szó.

A Crohn-betegség az előzővel ellentétben a tápcsatorna teljes hosszában, a szájnyílástól a végbélnyílásig bárhol megjelenhet. A tünetek mértéke itt is függ az elhelyezkedéstől és az aktivitástól. A betegség kialakulása és lefolyása sokkal szélesebb skálán mozoghat.

Lehetséges, hogy a betegnek éveken át meglévő nem típusos tünetei (nem véres hasmenés, bizonytalan hasi fájdalmak) vannak, és az sem ritka, hogy a megbetegedés akut hasi tünetekkel, például vakbélgyulladásra jellemző heves fájdalommal indul. Általánosságban itt is elmondható, hogy főként a has jobb oldalán jelentkező fájdalmat hőemelkedés, fogyás, gyengeség, vérszegénység és a napi többszöri hasmenés jellemzi. A véres széklet vastagbél érintettség esetén áll fenn. 

 

Test - hőenergia vizsgálat igen korán és érzékenyen utal a gyomor - bélrendszer gyulladásos megbetegedéseire. A tényleges diagnózis az eszközös vizsgálatokon alapul. A colitis ulcerosa gyanúja esetén egyértelmű diagnózishoz juthatunk vastagbéltükrözéssel. Ez a vizsgálat a nyálkahártya jellegzetes elváltozásait, a betegség nevében jelentkező fekélyképződést, a vizenyős-gyulladásos képet mutatja.

Igazolja a kiterjedés mértékét a vastagbélen, és az ilyenkor mindig kötelező szövettani mintavételek a gyulladásos aktivitás fokát is segítenek meghatározni. Ez egyúttal a kezelést is meghatározza, hiszen a terápiák alapja, az alkalmazott gyógyszerforma meghatározója az érintett bélszakasz hossza.

Crohn-betegség gyanúja esetén az általános vizsgálatok után szintén logikus lépés a vastagbéltükrözés. Ennek oka, hogy ez a betegség is felléphet a vastagbélben is, másrészt a gyakorlott vizsgáló, elérve a vékonybél-vastagbél találkozását, a vizsgáló eszközt a vékonybél utolsó szakaszába is be tudja juttatni.

 

Említettük, hogy ez a bélszakasz az egyik leggyakoribb helye a Crohn-betegségnek, a tükrözés tehát láthatóvá teszi az itt fellépő gyulladást, és szintén alkalmat ad abból szövettani mintavételre. Elképzelhető azonban, hogy a vastagbéltükrözés nem deríti fel a tünetek hátterét. A részletes kivizsgálást ekkor a gyomortükrözés követi, valamint a vékonybél vizsgálatára rendelkezésre áll a vékonybél úgynevezett kettős kontrasztos röntgenvizsgálata, sőt speciális esetekben léteznek ma már olyan új fejlesztésű endoszkópok is, melyek a hagyományos eszközöknél hosszabbak, akár a teljes vékonybéltraktus átvizsgálását is lehetővé teszik.

Ha mindezek nem hoznak eredményt, akkor szóba jön a CT- és az MR-vizsgálat is, és ma már egyre inkább elérhető a vékonybél kapszulás endoszkópiája. (Ennek során a beteg egy miniatűr kapszulát nyel le, mely a bélrendszeres áthaladva számtalan képet készít.)

Mind a diagnózis felállítása, mind a kezelés gasztroenterológus szakorvos feladata. Ez általában lépcsőzetes, egyénre szabott és sokszor személyes tapasztalatokon alapuló terápiát jelent. A kezelés célja, hogy a mindkét betegségre jellemző fellángolásokat (rosszabbodásokat) kivédje, az akut tüneteket megszüntesse, a beteg életminőségét javítsa. A gondozásnak jelentős feladata, hogy az IBD többéves fennállása után fenyegető rosszindulatú elfajulást idejében felismerje. A gyógyszeres kezelésben többféle hatású és kiszerelésű gyógyszerek állnak rendelkezésre (tabletta, kúp, beöntés).

Ha lehetséges, mindkét kórformában kerülni kell (vagy legalább elodázni) a sebészi beavatkozást. Ha azonban rosszindulatú elfajulás vagy az inkább a Crohn-betegségre jellemző sipoly vagy tályogképződés, bélelzáródás (ill. egyéb szövődmény) jelentkezik, akkor a műtét elkerülhetetlen. A colitis ulcerosa esetében a teljes vastagbélkiirtás, Crohn-betegségben a minél mérsékeltebb bélszakaszkivágás jöhet szóba.

Ezek a betegségek nem ritkák ugyan, de azért nem is tartoznak a népbetegségek körébe. Magyarországon évente kb. 1000-1200 új megbetegedéssel kell számolni. Jelen ismereteink alapján nem tudjuk a teljes gyógyulást elérni, betegeink – hasonlóan például a cukorbetegségben szenvedőkhöz – állandó gondozásra szorulnak. Ezzel jó életminőséget lehet elérni, a nők gyermeket is vállalhatnak, ezalatt a gyógyszeres kezelést sem kell felfüggeszteni.

A kiegészítő alternatív gyógymódok segítségével sok esetben még tovább csökkenthető a gyógyszeres kezelés mennyisége, adott esetben segíthetnek a műtét elkerülésében is.


Dr. Pusztai Zoltán