Mit kell tudni Róla? - Táltos Egészség

ALLERGIA – orvosi szemmel

563 Megtekintés

Az allergia az immunrendszer kóros működése miatt kialakuló betegség, mely sokféle tünetben nyilvánulhat meg.

Óvatos becslések szerint az allergiás betegségek a népesség kb. 20%-át érintik, de egyes vélemények szerint az emberek két csoportba oszthatók: az egyik allergiás és tud róla, a másik allergiás és nem tud róla, mert a tünetei enyhék.

 

Annyi bizonyos, hogy az allergiás betegek száma évente 5%-kal nő, ellátásuk pedig milliárdos nagyságrendű költséggel terheli az egészségügyet.

Az immunrendszer feladata, hogy a szervezetbe kívülről bejutó káros, idegen anyagok ellen védelmet nyújtson. E téren kétféle hibás működés lehetséges: vagy alulműködik és nem tudja leküzdeni a fertőzéseket, ilyenkor immunhiányról beszélünk, vagy túlműködik, azaz túl hevesen reagál a szervezetben testidegennek felismert anyagokra, ilyenkor allergiáról beszélünk.

Az allergia veleszületett hajlam talaján alakul ki, örökletes tényezők határozzák meg, de a tünetek kialakulását és súlyosságát a környezeti hatások befolyásolják. Az allergiás tünetek különbözőek lehetnek, az enyhe kórképektől akár az életveszélyes tünetekig széles határok között mozoghatnak.

Az allergiahajlam fokozódik, ha mindkét szülő allergiás betegségben szenved, ilyenkor a kockázat elérheti a 80%-ot is.

Az allergiás tüneteket kiváltó anyagot allergénnek nevezzük. Bármilyen anyag kiválthat allergiás reakciót, de a természetben előforduló allergének nagy része fehérje molekula. A bejutott allergén ellen a szervezet IgE típusú ellenanyagot termel, mely különféle immun sejtekhez (pl. hízósejt, bazofil sejt) kapcsolódva olyan kémiai anyagok felszabadulását okozza, melyek az allergiás panaszok kialakulásáért felelősek. Az immunrendszer megjegyzi ezeket az anyagokat, és ismételt találkozáskor heves allergiás reakciót produkál.

Mik lehetnek allergének, hogy juthatnak a szervezetbe és milyen típusú allergiás betegségek léteznek?

A leggyakoribb allergének a virágporpollenek, a háziporatka, az állatszőrök, a penészgomba, a táplálékok, a gyógyszerek, a rovarmérgek, különféle fémek, tartósítószerek, vegyi anyagok.

Ezek az allergének ha az orrba kerülnek, szénanáthát okoznak, bő vizes orrfolyással, viszketéssel, tüsszögéssel.
A szembe kerülve allergiás kötőhártya gyulladás alakul ki, kipirosodás, könnyezés, szemviszketés képében mutatkozik.

A légutakba jutva az allergén allergiás asztmát okoz, melynek tünete a fulladásérzés, sípoló ziháló nehézlégzés, köhögés.

A bőrre kerülve allergiás bőrgyulladás alakul ki.

Ha az allergén az emésztőrendszerbe kerül és hasfájást, hasmenést, hányást, rosszullétet, bőrtüneteket, légúti tüneteket okoz, ételallergiáról beszélünk (tej, tojás, sajt, mogyoró, kakaó, kagyló, paradicsom, gyümölcs, szója, stb.).

A gyógyszerallergia a beadott gyógyszer hatására változatos tüneteket okoz, melyek akár életveszélyes állapotig is fajulhatnak (pl. penicillin, aszpirin).

Ugyanígy a méh és darázscsípés is kiválthat az arra allergiás emberben életveszélyes, ún. anafilaxiás rosszullétet.

Az allergiás tünetek leggyakrabban gyermekkorban kezdődnek, de később bármely életkorban is kialakulhatnak.

Ha az allergia egyszer kialakult, a betegség tünetei legtöbbször jellemző életkorban, meghatározott sorrendben követik egymást, ezt a folyamatot „allergiás menetnek” hívjuk.

Legkorábban, akár már csecsemőkorban az ételallergia és az allergiás bőrgyulladás (ekcéma) jelentkezik, melyet később az asztma követ, majd szénanátha és kötőhártya gyulladás alakulhat ki.

Az allergia kimutatásában a bőrteszt és a vérben megtalálható specifikus ellenanyagok jelenléte ad bizonyítékot.

Kezelése két lépésből áll. Egyrészt, ha ismerjük az allergiát kiváltó anyagokat, célszerű azokat elkerülni. Ha ez nem megoldható teljesen, gyógyszerekkel próbálják elnyomni az allergiás tüneteket.

Az allergiát nem lehet kinőni, de a tünetek az idővel változhatnak, enyhülhetnek, majd valamilyen külső hatásra újból felerősödhetnek.

Az orvostudomány jelenleg az allergiát meggyógyítani nem tudja, csak a tüneteket gyógyszeres kezeléssel csökkentheti, illetve az életveszélyes anafilaxiás állapotba kerülő beteg életét megmentheti.

Dr. Németh Anita