Mit kell tudni Róla? - Táltos Egészség

ASZTMA ( asthma ) gyermekkorban

731 Megtekintés

Az asztma manapság a leggyakoribb gondozást igénylő krónikus gyermekkori megbetegedés. A gyerekek kb. 5%-át érinti és gyakorisága a fejlett országokban egyre nő.

A betegség hátterében a tüdő kis légutainak krónikus gyulladása áll, ami gyerekkorban legtöbbször allergiás alapon alakul ki ( ún. atopiás asztma ). Ez az állandó gyulladás létrehoz és fenntart a tüdőben egy fokozott légúti érzékenységet, ami miatt különböző külső ingerek hatására az asztmás roham létrejön.

 

Az asztmás roham során a hörgők beszűkülnek, bennük sűrű váladék képződik, ami a légáramlást akadályozza. Ez felelős a kialakuló tünetekért: ismétlődő, köhögéssel, fulladással, nehézlégzéssel, sípolással járó rohamok, melyek különösen éjszaka jelentkeznek.

A betegség különböző súlyosságú lehet, az egészen enyhe és ritkán jelentkező köhögéstől, fulladástól a nagyon súlyos, életveszélyes asztmás rohamig, ami 1-2%-ban halállal is végződhet.

 

Az asztma kialakulásában nagy szerepet játszanak a genetikai hatások, az öröklődés és az allergiás hajlam (pl. pollenek, penészgomba, állatszőr, poratka). Gyakoribb a betegség a volt koraszülötteknél és géppel lélegeztetett újszülötteknél. Kiválthatják légúti vírusfertőzések, de nagy szerepe van a légszennyeződésnek, passzív dohányzásnak és a meteorológiai változásoknak is.

 

Nagyobb gyermekeknél asztmás rohamot okozhat a fizikai terhelés, pl. futás, hideg levegő belélegzése, de érzelmi stressz is gyakori kiváltó tényező. Érdekes megfigyelés, hogy a magas technikai civilizációval járó „túlzott higiénia”, a védőoltások elterjedésével a gyerekek megóvása a fertőzésektől, a környezeti szennyezés, a manipulált ételek, a különböző károsító kémiai anyagok az immunrendszert olyan irányba változtatják, ami elősegíti az allergiás és asztmás betegségek fokozott kialakulását.

Fontos megemlíteni, hogy létezik egy ( obstruktív bronchitis nevű ) gyakori, vírusfertőzés okozta hurutos betegség, ami csecsemő és kisded korban az arra hajlamos gyerekek legalább 10%-ánál előfordul és a tünetei megegyeznek az asztmáéval. Ez a fulladás – köhögés - nehéz légzés - sípolás néhányszor ismétlődhet, majd végleg elmúlik, de esetenként az asztma kialakulásának első megnyilvánulása is lehet.

A diagnózis felállítása a jellemző tüneteken, jellegzetes mellkas röntgen képen, a légzésfunkciós vizsgálatokon, és a laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható allergián alapul.

Az asztma kezelésének fő célja az lenne, hogy a beteg teljesen tünetmentes életet éljen. Ebben egyrészt fontos a megelőzés, tehát a kiváltó tényezők kerülése (dohányzás, atka, szőrös állatok, penészgomba, virágporok, környezeti szennyezés, vírusfertőzések kerülése, életmód rendezés, stb.).

Másrészt nagyon fontos a megfelelő folyamatos gyógyszeres kezelés, aminek kombinációja mindig a tünetek súlyosságától függ. Manapság olyan belélegezhető gyógyszerek állnak rendelkezésre, amik csak a tüdőbe kerülnek be, így mellékhatásuk szinte alig van és gyorsan képesek az asztmás rohamot csillapítani. Elhagyásuk esetén azonban a rohamok visszatérnek, tehát a betegség nem gyógyítható, csak gyógyszeresen kezelhető, valamennyire szinten tartható.

Jó hír, hogy a gyerekkori asztmában szenvedők 2/3-a a serdülőkorra „kinövi” a betegséget, bár közülük felnőtt korukra néhányan visszaesnek.

Ennél viszont sokkal jobb hír az, hogy létezik egy olyan módszer, Kovács - Magyar András gyógyító rendszere, ami végleges és teljes gyógyulást hoz az asztmában szenvedő betegeknek is.

Dr. Németh Anita