A petefészek rák az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat a hölgyek körében. A nőgyógyászati malignómák egynegyedét teszi ki, viszont a vezető helyet foglalja el a halálozási statisztikában a nőgyógyászati daganatok között.

A petefészek rák az ötödik leggyakoribb rosszindulatú daganat a hölgyek körében. A nőgyógyászati malignómák egynegyedét teszi ki, viszont a vezető helyet foglalja el a halálozási statisztikában a nőgyógyászati daganatok között.

Nehéz a felismerése, sokszor akkor már áttétet is adott más szervek, szövetek irányába. Az ötvenes, hatvanas éveikben járó hölgyek betegsége elsősorban. Az orvostudomány mai álláspontja szerint a betegség kialakulásának az oka nem ismert, bár összefüggés mutatható ki a peteérések számával: miszerint minél több peteérése volt egy nőnek az élete folyamán, annál nagyobb veszélynek van kitéve. (A fogamzásgátló tabletták szedése csökkenti a rizikót.) Van olyan típusuk, amelyeknél genetikai faktorok is valószínűsíthetők a kialakulásukban.

Más típusánál a mumpsz vírus szerepe is felmerül az okok között. Ezekből is látható, hogy igen sokféle szövettani típusa van: hám eredetűek, csírasejt eredetűek, ivarléc- és stróma tumorok. Felismert daganat esetén a túlélés a daganatsejt differenciáltsági fokától függ: ez határozza meg ugyanis a rosszindulatúság mértékét, és a kezelés sikerességére is utal. Azt mondhatjuk, hogy a petefészek rák átlagos 5 éves túlélése 25-30%. A rákmegelőző állapotban felismerve és gyógyítva az átlagos 5 éves túlélés 90 %.

Jobb oldali petefészekrák csípőlapát – csonthártya áttéttel - test - hőenergia felvétel


Jobb oldali petefészekrák - test - hőenergia felvétel

A petefészek rák elsődleges gyógymódja a műtét, még operálhatatlan esetekben is meg kell próbálni csökkenteni a daganat össztömegét. A csepleszt is a műtét során csonkolni kell. Az un. postoperatív kezelést pedig a pontos szövettani típus dönti el. Ilyenkor a leggyakoribb kezelési mód a kemoterápia: daganatellenes gyógyszerek adása. Sajnos ezek számos súlyos, és sok kellemetlenséggel járó mellékhatással bírnak.

Több esetben előfordult, hogy éppen a súlyos mellékhatások miatt kellett a kemoterápiát megszakítani. Néhány esetben még további lépésként szükség lehet sugárkezelésre is.

Éppen ezért örvendetes, hogy ma már ezen hölgyek számára is rendelkezésre állnak a Táltos gyógyítás különböző módszerei, melyek segítségével sikerrel kezelhetők (sok esetben a műtét és a mellékhatásokkal bíró kemoterápia és sugárkezelés elkerülésével) ezek a betegségek is. A Táltos módszerrel gyógyítók által alkalmazott módszerek segítségével nem csak sikeresen gyógyíthatók a petefészek jó- és rosszindulatú daganatai, hanem amennyiben betartják az általuk javasoltakat, a betegség kiváltó oka is megszüntethető és a gyógyulás ezáltal végleges lesz.

Nagyméretű vagy áttétes daganat esetén sokszor célszerű a műtétet előbb elvégezni, és utána azonnal jelentkezni a Táltos módszerrel gyógyítóknál további kezelésekre. Természetesen a mérlegelés illetve a döntés mindig a betegé, amihez mi csak segítséget nyújthatunk.

Kimutatott petefészek rák esetén a Táltos gyógyítással párhuzamosan, illetve a kezelés végén mindenféleképpen javasolt a rosszindulatú folyamat nyomon követése, melyhez a következő vizsgálatok állnak rendelkezésre: ultrahang, test - hőenergia diagnosztika, vérvétel ( daganat jelzők ), adott esetben CT/MRI vagy esetleg PET CT.

A petefészek daganatok igen nagy változatossága miatt egységes, minden helyzetben használható megoldást nem lehet adni. Véleményem szerint nem szabad pálcát törni egyik kezelési vonal felett sem. A módszerek ismeretében egyénre szabottan javasolhatjuk a betegnek a várhatóan legsikeresebb, ugyanakkor a lehető legkevesebb mellékhatással járó gyógymódot.

Dr. Pusztai Zoltán - szülész - nőgyógyász szakorvos