A vastagbélgyulladás tünetei évek óta gyötörtek. Székletem hol hurutos, hol véres volt. Sorra jártam az orvosi rendelőintézeteket, ahol vastagbéltükrözésen, gyógyszereken kívül egyéb segítséget nem kaptam. Emiatt állapotom igazán nem is javult.

 

Kovács – Magyar András módszerével gyógyítókhoz azért jelentkeztem, mert szerettem volna megismerni az alternatív gyógykezelést is. Az első találkozás alkalmával az aurámat megvizsgálva kiderült, hogy otthonomban egy vízér sugárzása fölött fekszem. Megtudtam, hogy a gyulladás addig nem múlik el, amíg fekhelyet nem változtatok. A lakásom kimérése után azonnal áthelyeztem ágyamat vízér- és földsugárzás-mentes helyre.

 

Kopcsányi Ildikó, amikor elkezdett gyógyítani, táplálkozási tanáccsal látott el. Elmondta, hogy méregtelenítés nélkül és a táplálék minőségének megváltoztatása nélkül nincs eredményes gyógyulás. Kihagytam a disznóhúst, a sajtot, tojást, tejet, cukrot, üdítőitalokat, fehér lisztet, margarint, szóját tartalmazó élelmiszereket az étrendemből. Helyettük friss zöldségeket, gyümölcsöt, rostos ételeket és szénsavmentes ásványvizet fogyasztottam. Ahogyan tisztult a szervezetem, egyre több energiám lett. A harmadik kezelés után a székletem teljesen rendeződött, alhasi fájdalmaim teljesen megszűntek és a vastagbelem meggyógyult.

 

Kopcsányi Ildikó

 

Hálásan köszönök minden segítséget, örülök, hogy egy hónap alatt meg tudtak gyógyítani, és megtanítottak engem arra is, hogyan maradhatok egészséges.

Tisztelettel:

M. Sándor, Mátyásföld

Címünk:

Energia Gyógyító Központ

H-1143 Budapest, Tábornok út 11/A. I. emelet / 11. ajtó

(XIV. kerület, a 2. metró Stadionok megállójánál)

Telefonszámaink: +36.1.251.4983,  +36.1.222.3186

e-mail: taltos@taltos7.hu

Vékony- és vastagbél gyulladásos betegségei

orvosi szemmel

 

Ha gyulladásos bélbetegségekről hallunk, valamely fertőző ágens ( baktérium - vírus - féreg, stb.) okozta gyulladásos folyamatra gondolunk.

 

Az orvosi szaknyelv azonban, amikor ezt a kifejezést használja, ( gyulladásos bélbetegség, vagy IBD ), akkor két specifikus gyulladásos folyamatot jelöl. Ezek a Crohn - betegség és a Colitis ulcerosa ( fekélyes vastagbélgyulladás ). Jelentőségüket az adja, hogy olyan általános tünetekkel járnak, melyek alapján először nem különíthetőek el egyéb tápcsatornai betegségektől.

 

Az okot tekintve csak teóriák léteznek, melyek közé a környezeti, a genetikus és az immunrendszeri eltérések tartoznak. A környezeti tényezők közül a táplálkozási antigének, gyógyszerek, antibiotikumok, valamint a dohányzás szerepe vetődött fel. Többszázezres vizsgálatszám igazolja a káros földsugárzások szerepét is. A betegség genetikai vonatkozását mutatja, hogy más öröklődő betegségekkel való társulása sok esetben jellemző. A tünetek aktivitásában pszichés tényezőknek, stresszszituációknak is jelentős szerepe lehet.

 

Vastagbél irritáció

 

A tünetek tekintetében a két kórkép között – hasonlatosságaik ellenére – némi különbség is mutatkozik. A colitis ulcerosa csak és kizárólag a vastagbelet érintő gyulladásos folyamat. Ebben az esetben görcsös hasi fájdalommal együtt gyakori, sokszor véres székletürítés lép fel. A hasmenés éjszaka is jelentkezhet; a beteg gyenge, fáradékony.

 

Súlyos aktivitás esetén hőemelkedés, láz és a betegségre jellemző bélrendszeren kívüli tünetek ( izület , szem , bőr ) is jellemzőek lehetnek. A tünetek súlyossága az érintett bélszakasz hosszától és a betegség aktivitásának (enyhe, közepes, súlyos) mértékétől függenek. Alapvetően csak a végbelet vagy a vastagbél bal oldalát, vagy a teljes vastagbelet érintő kiterjedésről lehet szó.

 

A Crohn - betegség az előzővel ellentétben a tápcsatorna teljes hosszában, a szájnyílástól a végbélnyílásig bárhol megjelenhet. A tünetek mértéke itt is függ az elhelyezkedéstől és az aktivitástól. A betegség kialakulása és lefolyása sokkal szélesebb skálán mozoghat.

 

Lehetséges, hogy a betegnek éveken át meglévő nem típusos tünetei (nem véres hasmenés, bizonytalan hasi fájdalmak) vannak, és az sem ritka, hogy a megbetegedés akut hasi tünetekkel, például vakbélgyulladásra jellemző heves fájdalommal indul. Általánosságban itt is elmondható, hogy főként a has jobb oldalán jelentkező fájdalmat hőemelkedés, fogyás, gyengeség, vérszegénység és a napi többszöri hasmenés jellemzi. A véres széklet vastagbél érintettség esetén áll fenn.

 

Vastagbélgyulladás szakaszos jelzéssel

 

Test - hőenergia vizsgálat igen korán és érzékenyen utal a gyomor - bélrendszer gyulladásos megbetegedéseire. A tényleges diagnózis az eszközös vizsgálatokon alapul. A colitis ulcerosa gyanúja esetén egyértelmű diagnózishoz juthatunk vastagbéltükrözéssel. Ez a vizsgálat a nyálkahártya jellegzetes elváltozásait, a betegség nevében jelentkező fekélyképződést, a vizenyős-gyulladásos képet mutatja.

 

Igazolja a kiterjedés mértékét a vastagbélen, és az ilyenkor mindig kötelező szövettani mintavételek a gyulladásos aktivitás fokát is segítenek meghatározni. Ez egyúttal a kezelést is meghatározza, hiszen a terápiák alapja, az alkalmazott gyógyszerforma meghatározója az érintett bélszakasz hossza.

 

Haránt vastagbél - gyulladás

 

Crohn-betegség gyanúja esetén az általános vizsgálatok után szintén logikus lépés a vastagbéltükrözés. Ennek oka, hogy ez a betegség is felléphet a vastagbélben is, másrészt a gyakorlott vizsgáló, elérve a vékonybél -vastagbél találkozását, a vizsgáló eszközt a vékonybél utolsó szakaszába is be tudja juttatni.

 

Említettük, hogy ez a bélszakasz az egyik leggyakoribb helye a Crohn-betegségnek, a tükrözés tehát láthatóvá teszi az itt fellépő gyulladást, és szintén alkalmat ad abból szövettani mintavételre. Elképzelhető azonban, hogy a vastagbéltükrözés nem deríti fel a tünetek hátterét. A részletes kivizsgálást ekkor a gyomortükrözés követi, valamint a vékonybél vizsgálatára rendelkezésre áll a vékonybél úgynevezett kettős kontrasztos röntgenvizsgálata, sőt speciális esetekben léteznek ma már olyan új fejlesztésű endoszkópok is, melyek a hagyományos eszközöknél hosszabbak, akár a teljes vékonybéltraktus átvizsgálását is lehetővé teszik.

 

Ha mindezek nem hoznak eredményt, akkor szóba jön a CT- és az MR- vizsgálat is, és ma már egyre inkább elérhető a vékonybél kapszulás endoszkópiája. (Ennek során a beteg egy miniatűr kapszulát nyel le, mely a bélrendszeres áthaladva számtalan képet készít.)

 

Mind a diagnózis felállítása, mind a kezelés gasztroenterológus szakorvos feladata. Ez általában lépcsőzetes, egyénre szabott és sokszor személyes tapasztalatokon alapuló terápiát jelent. A kezelés célja, hogy a mindkét betegségre jellemző fellángolásokat (rosszabbodásokat) kivédje, az akut tüneteket megszüntesse, a beteg életminőségét javítsa. A gondozásnak jelentős feladata, hogy az IBD többéves fennállása után fenyegető rosszindulatú elfajulást idejében felismerje. A gyógyszeres kezelésben többféle hatású és kiszerelésű gyógyszerek állnak rendelkezésre ( tabletta, kúp, beöntés ).

 

Ha lehetséges, mindkét kórformában kerülni kell (vagy legalább elodázni) a sebészi beavatkozást. Ha azonban rosszindulatú elfajulás vagy az inkább a Crohn-betegségre jellemző sipoly vagy tályogképződés, bélelzáródás (ill. egyéb szövődmény) jelentkezik, akkor a műtét elkerülhetetlen. A colitis ulcerosa esetében a teljes vastagbélkiirtás, Crohn-betegségben a minél mérsékeltebb bélszakasz kivágás jöhet szóba.

 

Ezek a betegségek nem ritkák ugyan, de azért nem is tartoznak a népbetegségek körébe. Magyarországon évente kb. 1000-1200 új megbetegedéssel kell számolni. Jelen ismereteink alapján nem tudjuk a teljes gyógyulást elérni, betegeink – hasonlóan például a cukorbetegségben szenvedőkhöz – állandó gondozásra szorulnak. Ezzel jó életminőséget lehet elérni, a nők gyermeket is vállalhatnak, ezalatt a gyógyszeres kezelést sem kell felfüggeszteni.

 

A kiegészítő alternatív gyógymódok segítségével sok esetben még tovább csökkenthető a gyógyszeres kezelés mennyisége, adott esetben segíthetnek a műtét elkerülésében is.

Dr. Pusztai Zoltán, nőgyógyász szakorvos

 

www.csodalatosgyogyulasok.hu